Bejegyzés

Megszűnik a Chrome Java támogatása

A rendszergazda és a felhasználók számára is fontos lehet, hogy 2015. áprilisától a Google, a Chrome 42-es verziójától kezdve már nem támogatja a Java bővítményeket.

Tovább olvasom

3 nélkülözhetetlen elem, ha sikeres Windows rendszergazdai karriert szeretnénk

A Microsoft-ra specializálódott IT szakemberek a szakmájuk középpontjában maradhatnak, ha jobban elmélyülnek az alábbi három témában. Tovább olvasom

A KB 3022345 Windows javítás látszólagos rendszerfájl sérülést idéz elő

Rossz pénz nem vész el azaz ez minden rendszergazda rémálma. A Diagnostics Tracking Szolgáltatáshoz kapcsolódó KB 3022354 javítás úgy tűnik megfertőzi a Windows fájlokat – vagy legalábbis elhiteti a Microsoft Rendszerfájl Ellenőrző SFC/scannow parancsával, hogy vannak sérült fájlok – és ez a fajta fertőzés legalább három (de valószínűleg mind a négy) verzióban feltűnik. Tovább olvasom

A Google Chrome leállítja a kevésbé fontos flash tartalmakat, hogy kímélje az aksinkat

A Google az Adobe-bal fogott össze, hogy a Chrome flash kezelése kicsit aksi barátabb legyen. Tovább olvasom

Íme, az első bepillantás a Mac OS X 10.11 El Capitanba

Bár az Apple következő, nagyobb OS X frissítése csak idén ősszel érkezik, az alábbi cikkben már olvashatunk néhány kezdeti benyomásról az OS X 10.11 El Capitannel kapcsolatban. Tovább olvasom

Windows 10 – ingyenes vagy nem?

Vajon a Windows Insidert használók tudnak-e majd frissíteni a Windows 10 végső verziójára a Windows Insider előnézet szerkezetéből és kaphatnak-e ingyenes példányt a Windows 10-ből? Tovább olvasom

Megjelent a Windows 10 “Redstone” build 11082 kiadása

Elérhetővé vált a Fast Ringben lévő Windows 10 insider-ek számára, a Windows 10 Redstone első változata. Tovább olvasom

Ingyenesen letölthető a ”Windows 10 bemutatása IT szakembereknek, rendszergazdáknak” ebook

A Microsoft press február 8.-án bejelentett egy ingyenesen letölthető Windows 10-el foglalkozó ebook-ot, melyet az IT rendszergazda részére szánnak. Tovább olvasom

A rendszergazda feladatai

A rendszergazda feladatkörét több módon meghatározhatjuk. Jó kiindulási alap a potenciális tartalomra a Wikipédia: https://en.wikipedia.org/wiki/System_administrator

Itt a “Duties” fejezetben találjuk a feladatok listáját:

A system administrator’s responsibilities might include:

  • Analyzing system logs and identifying potential issues with computer systems.
  • Applying operating system updates, patches, and configuration changes.
  • Installing and configuring new hardware and software.
  • Adding, removing, or updating user account information, resetting passwords, etc.
  • Answering technical queries and assisting users.
  • Responsibility for security.
  • Responsibility for documenting the configuration of the system.
  • Troubleshooting any reported problems.
  • System performance tuning.
  • Ensuring that the network infrastructure is up and running.
  • Configuring, adding, and deleting file systems.
  • Ensuring parity between dev, test and production environments.

In larger organizations, some of the tasks above may be divided among different system administrators or members of different organizational groups. For example, a dedicated individual(s) may apply all system upgrades, a Quality Assurance (QA) team may perform testing and validation, and one or more technical writers may be responsible for all technical documentation written for a company. System administrators, in larger organizations, tend not to be systems architectssystems engineers, or systems designers.

In smaller organizations, the system administrator might also act as technical support, Database AdministratorNetwork Administrator, Storage (SAN) Administrator or application analyst.

 

A fentiek lényegében felölelik egyrészt az eszközökkel kapcsolatos feladatokat – az IT eszközök felülgyelete, karbantartása, változtatása -, másrészt az emberi feladatokat: tanácsadás, támogatás, különféle felek (pl. felhasználók és fejlesztők) közötti egyeztetésben részvételt.

Konkrétan természetesen a rendszergazda feladata esetileg van meghatározva. Akár alkalmazott rendszergazda – vagy rendszergazdák -, akár megbízási vagy vállalkozói szerződéses jogviszonyban megvalósított rendszergazdai szolgáltatásról van szó, a tevékenység határait konkrét leírással kell meghatározzák a felek. Ennek hiányában előfordulhatnak vitás helyzetek – ami nem szükségszerű, hiszen szokás, ráutaló magatartás is kialakíthatja a határokat, és a gyakorlatban ez is működik, különösen ha semmilyen váratlan probléma nem merül fel. Váratlan probléma lehet egy vírusfertőzés vagy hardver meghibásodás, amely adatvesztéshez vagy munkaidő kieséshez vezet, ami anyagi kárt okoz a megrendelőnek. Ez esetben fontos kérdéssé válik, hogy a bizonsági adatmentés vagy az üzletfolytonossági terv (BCP, business continuity plan) vajon a rendszergazda feladatai közé tartozott-e vagy sem.

Két helyzetben szokott fontossá válni a rendszergazdai feladatkör meghatározása:

Eső után köpönyeg: “Ki dolga lett volna?”, “A rendszer feladata lett volna?”

Különösen érzékeny kérdés lehet az, hogy ha a rendszergazda az adatmentést korábban megfelelően beállította, valamilyen módon átadta az üzemeltetését a megrendelőnek (pl. napi adathordozó csere). (Egyébként erre a DOIT szolgáltatása: az adatmentési rendszer felügyeleti szolgáltatás, és rendszeres adatvisszaállítási audit: adatvisszaállítási kísérlet pl. 6 havonta. Ez mind a helyi rendszergazdának megnyugtató lehet, mert szeparálja a napi operatív teendőktől ezt a látszólag nem sürgős teendőt, másrészt a megrendelőnek is megnyugtató, hogy egy külső fél megbizonyosodik arról, hogy az adatai visszaállíthatóak).

Új, extra feladat, esetleg projekt megjelenése esetén

A rendszergazda feladata többnyire egy rendszer fenntartása olyan módon, hogy a rendszer stabilan működjön, a megrendelők által korábban meghatározott funkciókat szolgáltassa: lehessen levelezni, számlázni, internetet elérni, stb. Ehhez a rendszergazda feladatai aránylag statikusak: a hibás működést javítja: a hibás hardvereket cseréli, a szoftvereket frissíti. Azonban ha az üzleti igény változik, akkor új, korábban esetleg nem létező feladatai keletkeznek. A változás forrásai sokfélék: törvényi változások (lásd pl.: GDPR), a cég növekedés, költözés, egy-egy rendszer adatmennyiségének növekedése, új üzletágak indulása, stb. Akár egy új felhasználó megjelenése elindíthat egy láncreakciót: a felhasználói licenszek elfogytak és/vagy a levelező szerver tárhelyét bővíteni kell, a mentési tárhelyet bővíteni kell, ehhez a szünetmentes tápellátást és a klímát is bővíteni kell, stb.

Alkalmazotti státuszban dolgozó rendszergazda esetén két határ van: munkaidő és elvárható szakértelem

Az egyik kemény határa a rendszergazda feladatainak: az alkalmazott munkaideje szab határt a feladatainak.

A másik kemény határ a kompetencia, az “elvárható szakértelem” nevű jogi fogalom. Egy adott személy szaktudása nem terjedhet ki az informatika minden területére: nem elvárható, hogy Microsoft licensz gazdálkodásban is megfelelő gazdasági döntéseket hozzon naprakész ismeretekkel (ez egy külön vizsga és certifikáció a Microsoftnál: https://www.google.hu/search?q=microsoft%20licensing%20certificate%20training ), finomhangolja az adatbázisszervert, és adatbiztonsági szakértőként is helytálljon, valamint a felhasználók nyomtatási és excel használati kérdéseire is hatékonyan válaszoljon stb.

Csakúgy, ahogy az egészségügyi ellátásban szakosodás van: a házirovos a megfelelő szakterületi orvossal osztozik a feladat megoldásán, és egy-egy szerv gyógyítása esetén is több szakterületre oszlik a kompetencia (pl. kardiológus és szívsebész), úgy az IT igen gyorsan változó világában ugyanez történik.

A felelősségből származtatott következmény – ha pl. teljes adatvesztést szenved el egy cég az alkalmazottja mulasztásából – alkalmazott esetén lényegesen korlátozottabb, mint a vállalkozói státusz esetén, ennek jogi vonatkozásait érdemes a cég jogászaival tisztázni.

A vállalkozói és megbízási jogviszonyokban: a megállapodás adja meg a rendszergazdai feladatok határait – időben, szakmai területben, stb.

Érdemes a szerződést egyszerűen, és valós élethelyzetekre vonatkoztatva átgondolnia a megrendelőnek és a szolgáltatónak is. Érdemes kerülni a túlhabosítást, a törvényekben már eleve és érvényesen szabályozott helyzeteket (pl. titoktartás, szavatosság, garancia), és a lényegtelen apróságokat – de fontos egyértelműen kimondani az az üzleti igényt, amit a megrendelő elvár és a szolgáltató teljesít. Példa: a megrendelő gondolhat erre: “az adatok legyenek visszaállíthatóak úgy, hogy a cég élete 2 napon belül folytatható legyen teljes adatvesztés esetén is” – ez egy átfogó üzletfolytonossági igény. Ha szerződésbe viszont ezt írja be: “a szolgáltató állítsa be az X szerver mentését, annak jelentéseit fogadja és hibajelzés esetén jelezze a megrendelőnek”, akkor egy lényegesen szűkebb igényt fogalmaz meg, itt pl. ha nem csak az X szerver adatai kellenek az üzletfolytonossághoz, vagy a mentési szoftver hibájából nem visszaállítható a mentés, akkor ez a megrendelő felelőssége.

A felelősségből származtatott következmény – ha pl. teljes adatvesztést szenved el egy cég a szerződött rendszergazda szolgáltató mulasztásából – a két fél megállapodásától függ, és igen komoly felelősségvállalás várható el.

 


 

Figyelmeztetés, jogok: e cikk szabadon felhasználható a forrás megjelölésével. A cikk vélemény, nem szakmai tanácsadás, – javasoljuk jogi szakértők felkérését konkrét esetben.

Reboot előtt Linux parancsok

Elő-elő fordul, hogy egy szerver évek óta megy, pl. 2008-ban installálta valaki pl. egy rendszergazda állami intézménynél. A rendszergazda már régen Londonban vagy Stockholmban dolgozik, és a gépet azóta nem indította újra senki. Tovább olvasom