IT üzemeltetési és rendszergazdai szolgáltatásokat nyújtunk.
Önnek is segíthetünk? Tel.: 06 1 225 1232

A rendszergazda feladatai

A rendszergazda feladatai

 

A rendszergazda feladatkörét több módon meghatározhatjuk. Jó kiindulási alap a potenciális tartalomra a Wikipédia: https://en.wikipedia.org/wiki/System_administrator

Itt a "Duties" fejezetben találjuk a feladatok listáját:

 

A system administrator's responsibilities might include:

  • Analyzing system logs and identifying potential issues with computer systems.
  • Applying operating system updates, patches, and configuration changes.
  • Installing and configuring new hardware and software.
  • Adding, removing, or updating user account information, resetting passwords, etc.
  • Answering technical queries and assisting users.
  • Responsibility for security.
  • Responsibility for documenting the configuration of the system.
  • Troubleshooting any reported problems.
  • System performance tuning.
  • Ensuring that the network infrastructure is up and running.
  • Configuring, adding, and deleting file systems.
  • Ensuring parity between dev, test and production environments.

In larger organizations, some of the tasks above may be divided among different system administrators or members of different organizational groups. For example, a dedicated individual(s) may apply all system upgrades, a Quality Assurance (QA) team may perform testing and validation, and one or more technical writers may be responsible for all technical documentation written for a company. System administrators, in larger organizations, tend not to be systems architectssystems engineers, or systems designers.

In smaller organizations, the system administrator might also act as technical support, Database AdministratorNetwork Administrator, Storage (SAN) Administrator or application analyst.

 

A fentiek lényegében felölelik egyrészt az eszközökkel kapcsolatos feladatokat - az IT eszközök felülgyelete, karbantartása, változtatása -, másrészt az emberi feladatokat: tanácsadás, támogatás, különféle felek (pl. felhasználók és fejlesztők) közötti egyeztetésben részvételt.

Konkrétan természetesen a rendszergazda feladata esetileg van meghatározva. Akár alkalmazott rendszergazda - vagy rendszergazdák -, akár megbízási vagy vállalkozói szerződéses jogviszonyban megvalósított rendszergazdai szolgáltatásról van szó, a tevékenység határait konkrét leírással kell meghatározzák a felek. Ennek hiányában előfordulhatnak vitás helyzetek - ami nem szükségszerű, hiszen szokás, ráutaló magatartás is kialakíthatja a határokat, és a gyakorlatban ez is működik, különösen ha semmilyen váratlan probléma nem merül fel. Váratlan probléma lehet egy vírusfertőzés vagy hardver meghibásodás, amely adatvesztéshez vagy munkaidő kieséshez vezet, ami anyagi kárt okoz a megrendelőnek. Ez esetben fontos kérdéssé válik, hogy a bizonsági adatmentés vagy az üzletfolytonossági terv (BCP, business continuity plan) vajon a rendszergazda feladatai közé tartozott-e vagy sem.

Két helyzetben szokott fontossá válni a rendszergazdai feladatkör meghatározása:

Eső után köpönyeg: "Ki dolga lett volna?", "A rendszer feladata lett volna?"

Különösen érzékeny kérdés lehet az, hogy ha a rendszergazda az adatmentést korábban megfelelően beállította, valamilyen módon átadta az üzemeltetését a megrendelőnek (pl. napi adathordozó csere). (Egyébként erre a DOIT szolgáltatása: az adatmentési rendszer felügyeleti szolgáltatás, és rendszeres adatvisszaállítási audit: adatvisszaállítási kísérlet pl. 6 havonta. Ez mind a helyi rendszergazdának megnyugtató lehet, mert szeparálja a napi operatív teendőktől ezt a látszólag nem sürgős teendőt, másrészt a megrendelőnek is megnyugtató, hogy egy külső fél megbizonyosodik arról, hogy az adatai visszaállíthatóak).

Új, extra feladat, esetleg projekt megjelenése esetén

A rendszergazda feladata többnyire egy rendszer fenntartása olyan módon, hogy a rendszer stabilan működjön, a megrendelők által korábban meghatározott funkciókat szolgáltassa: lehessen levelezni, számlázni, internetet elérni, stb. Ehhez a rendszergazda feladatai aránylag statikusak: a hibás működést javítja: a hibás hardvereket cseréli, a szoftvereket frissíti. Azonban ha az üzleti igény változik, akkor új, korábban esetleg nem létező feladatai keletkeznek. A változás forrásai sokfélék: törvényi változások (lásd pl.: GDPR), a cég növekedés, költözés, egy-egy rendszer adatmennyiségének növekedése, új üzletágak indulása, stb. Akár egy új felhasználó megjelenése elindíthat egy láncreakciót: a felhasználói licenszek elfogytak és/vagy a levelező szerver tárhelyét bővíteni kell, a mentési tárhelyet bővíteni kell, ehhez a szünetmentes tápellátást és a klímát is bővíteni kell, stb.

Alkalmazotti státuszban dolgozó rendszergazda esetén két határ van: munkaidő és elvárható szakértelem

Az egyik kemény határa a rendszergazda feladatainak: az alkalmazott munkaideje szab határt a feladatainak.

A másik kemény határ a kompetencia, az "elvárható szakértelem" nevű jogi fogalom. Egy adott személy szaktudása nem terjedhet ki az informatika minden területére: nem elvárható, hogy Microsoft licensz gazdálkodásban is megfelelő gazdasági döntéseket hozzon naprakész ismeretekkel (ez egy külön vizsga és certifikáció a Microsoftnál: https://www.google.hu/search?q=microsoft%20licensing%20certificate%20training ), finomhangolja az adatbázisszervert, és adatbiztonsági szakértőként is helytálljon, valamint a felhasználók nyomtatási és excel használati kérdéseire is hatékonyan válaszoljon stb.

Csakúgy, ahogy az egészségügyi ellátásban szakosodás van: a házirovos a megfelelő szakterületi orvossal osztozik a feladat megoldásán, és egy-egy szerv gyógyítása esetén is több szakterületre oszlik a kompetencia (pl. kardiológus és szívsebész), úgy az IT igen gyorsan változó világában ugyanez történik.

A felelősségből származtatott következmény - ha pl. teljes adatvesztést szenved el egy cég az alkalmazottja mulasztásából - alkalmazott esetén lényegesen korlátozottabb, mint a vállalkozói státusz esetén, ennek jogi vonatkozásait érdemes a cég jogászaival tisztázni.

A vállalkozói és megbízási jogviszonyokban: a megállapodás adja meg a rendszergazdai feladatok határait - időben, szakmai területben, stb.

Érdemes a szerződést egyszerűen, és valós élethelyzetekre vonatkoztatva átgondolnia a megrendelőnek és a szolgáltatónak is. Érdemes kerülni a túlhabosítást, a törvényekben már eleve és érvényesen szabályozott helyzeteket (pl. titoktartás, szavatosság, garancia), és a lényegtelen apróságokat - de fontos egyértelműen kimondani az az üzleti igényt, amit a megrendelő elvár és a szolgáltató teljesít. Példa: a megrendelő gondolhat erre: "az adatok legyenek visszaállíthatóak úgy, hogy a cég élete 2 napon belül folytatható legyen teljes adatvesztés esetén is" - ez egy átfogó üzletfolytonossági igény. Ha szerződésbe viszont ezt írja be: "a szolgáltató állítsa be az X szerver mentését, annak jelentéseit fogadja és hibajelzés esetén jelezze a megrendelőnek", akkor egy lényegesen szűkebb igényt fogalmaz meg, itt pl. ha nem csak az X szerver adatai kellenek az üzletfolytonossághoz, vagy a mentési szoftver hibájából nem visszaállítható a mentés, akkor ez a megrendelő felelőssége.

A felelősségből származtatott következmény - ha pl. teljes adatvesztést szenved el egy cég a szerződött rendszergazda szolgáltató mulasztásából - a két fél megállapodásától függ, és igen komoly felelősségvállalás várható el. 

 


 

Figyelmeztetés, jogok: e cikk szabadon felhasználható a forrás megjelölésével. A cikk vélemény, nem szakmai tanácsadás, - javasoljuk jogi szakértők felkérését konkrét esetben.

Már regisztráció nélkül is használható a Skype

A Microsoft egyszerűsített a Skype használatán, már nem szükséges sem az app letöltése, sem a bejelentkezés: „Egyszerűen csatlakozz a Skype-hoz vendégként és chatelj barátaiddal, beszélgess a családoddal videóval vagy anélkül” – hirdeti a cég.

Bővebben...

A Microsoft figyelmeztet: Windows kék halál csalók által készített vírustól

A Microsoft felhívja a Windows felhasználók és rendszergazdák figyelmét: A Security Essentials szélhámosok által készített hamisítványa kék halálnak tűnő képernyővel lezárja a fertőzött gépet, és egy látszólag Microsoftos hibaüzenettel próbálja rávenni áldozatait, hogy hívjanak fel egy 1 800-zal kezdődő zöldszámon egy ál-ügyfélszolgálatot.

Bővebben...

Mi az a „Windows Defender Advanced Threat Protection”?

Számos, a hálózatunkon belül felmerülő fenyegetést és illetéktelen hozzáférést megelőző technológia létezik, mint pl. a tűzfalak, Credential Guard, Windows Defender, Device Guard, titkosítás, AppLocker stb. Viszont a gyakorlatban még akkor is történnek behatolások a rendszerbe, ha mindezekkel fel vagyunk szerelkezve, eszerint kell készültségben lennünk.

Bővebben...