Jobb érzés úgy emailezni, hogy belépéskor egy szép kép fogad, mintha csak egy üres fehérséget látnánk háttér gyanánt. Ennek beállításához nem kell nagy profizmus, rendszergazdai tudás nélkül is simán megvalósítható:)
Ha új telefont veszünk, gondot okozhat az adatok átvitele a régiről az újra. Hiszen ki szeretné órákon keresztül kézzel átírni a névjegyeket az összes adattal, a naptárba az eseményeket? Nekem az új telefonom kézhez kapásával az első gondolatom az volt erről, hogy megkérdezzek egy rendszergazdát.
Instagramon eleinte gondot okozhat a privát üzenet küldése. Nekem legalábbis napokba és egy informatikusi, rendszergazdai adottságokkal megáldott jó barát segítségére volt szülségem, hogy rájöjjek, hogyan is működik instagramon az üzenetküldés.
A telefonok egyik legalapvetőbb biztonsági beállításai közé tartozik a képernyő zárolása, ez pedig történhet számkóddal, jelszóval vagy mintával egyaránt.
Valószínűleg sokak számára idegesítő, hogy a Google Play folyamatosan frissíti a letöltött alkalmazásokat. Ez egyrészt sok tárhelyet elfoglal, másrészt a telefonhasználat során is zavaró, hogy állandóan jönnek az értesítések, hogy melyik appot (nem) sikerült éppen frissítenie. Sokáig engem is nagyon zavart ez a jelenség, de egyszer elővéve minden informatikai és rendszergazdai érzékemet, egyik nap megtaláltam a kikapcsolási lehetőséget.
Ki ne ismerné az érzést, amikor megcsörren a mobil a zsebünkben, viber üzenet érkezett, biztos fontos. Megnyitjuk, mire kiderül, hogy csak a kontaktlistáról egy régi iskolatárs, rettegett osztályfőnök, rendszergazda, vagy bárki, akinek egyszer elmentettük a számára, csatlakozott a viberhez, és az alkalmazás kéri, hogy üdvözöljük. Egy idő után idegesítővé válhat a sok fölösleges értesítés, a továbbiakban leírom, hogy lehet ezt kikapcsolni.
Telefonvásárlás előtt, ha valaki kevésbé szakértő a témában, felmerülhet a kérdés, hogy okos- vagy butatelefont érdemes-e inkább venni. Mindkettőnek megvannak az előnyei és a hátrányai, ezek közül a számomra legfontosabbakat írom le. (Az itt leírtak csak általánosságban igazak, az iránymutatást szolgálják, vásárlásnál természetesen sokkal többet jelent az adott telefon márkája és egyéni tulajdonságai.)
Messenger csoportban sokszor nehéz megbeszélni, hogy ki mit gondol egy adott programról, melyik időpont lenne a legalkalmasabb, melyik tánctanárt hívják szalagavatót betanítani, hol legyen a házibuli, vagy melyik rendszergazdát hívják egy adott probléma megoldásához.
Minden közösségben van legalább egy olyan ember, aki mindig valamit elfelejt, késik, és hacsak nem csörög rá valaki egy program előtt három hétig öt percenként, hogy „ugye eljössz?” akkor fél évvel később (se) jönne rá magától, hogy ő egyszer valamiből kimaradt…
Pendrive-ok vásárlásánál, információ letöltésénél, memóriakártyák jelzéseként találkozhatunk egyre többet a bit, byte, kilo-, mega-, és gigabyte mértékegységekkel, ám ezekkel elsőre sokszor nehéz mit kezdeni. A cikkben ezek a fogalmak tisztázva lesznek.
A rendszer szerencsére nem olyan bonyollult, mint amilyennek elsőre hangzik, nem is kell hozzá rendszergazdai végzettség, hogy az ember megértse 🙂
A bit az információ alapegysége, a kettes számrendszerhez híven értéke kétféle lehet: 0 (hamis) vagy 1 (igaz). Ez határozza meg gyakorlatilag az egyész informatika tudományának az alapjait. Jele „b”.
A byte (bájt) a tárolókapacitás és az adatmennyiség mértékegysége, jele „B”.
1B=8b, ez azt jelenti, hogy 1 byte adatmennyiség 8 bit információt tartalmaz.
Egy kilobyte (kilobájt) a byte 1024-szerese, jele „KB”.
1024=210 Tehát akkor kapunk 1024-et, ha 10 db 2-est összeszorzunk (a gépekben használt kettes számrendszer használata miatt). A továbbiakban is ezért lesz 1024 a mértékegységek közötti váltószám.
