Mi történik, ha a processzor nem csinál semmit?
A számítógép processzora az ideje nagy részét azzal tölti, hogy semmit sem tesz. A legtöbb rendszergazda ezzel tisztában is van, de pontosan hogyan is tesz semmit a processzor?
Egy processzor nem képes pihenni és semmivel foglalkozni, hanem váltogat egy üresjárati feladat és az adatfeldolgozás között. A modern processzorok egyik célja, hogy mihamarabb tudjanak átváltani munkából üresjáratba.
Egy tétlen CPU nem képes szó szerint semmit sem tenni, hanem úgynevezett üresjárati feladatokat végez. A processzor úgy van felépítve, hogy számításokat végezzen, és mikor befejezi, visszatérjen ehhez az üresjárathoz. Mivel a semmittevés egy végtelen feladatnak felel meg szükség van, hogy felébresszük a CPU egységet ebből a végtelen feladatból, hogy tényleges feladatokkal foglalkozzon. Ennek módja egy beépített időzítő mely bizonyos időközönként felébreszti a processzort. Minél hosszabb a váltások között eltelt idő, annál kevesebb áramot fogyaszt a processzor.
De mi is az üresjárati feladat?
Az ember számára ez eléggé ellentmondásos lehet, de meg kell érteni, hogy mikor a processzor be van kapcsolva, nem tehet egyszerűen semmit, ezért az „üresjárat” egy olyan feladat, mely a lehető legkevesebb energiát fogyasztja. Ez a feladat a processzor számára nem más, mint folyamatosan felmérni, hogy egy állapot igaz vagy sem.
Az x86 chipek esetében, melyek Windows alatt futnak, ez az úgynevezett HLT tehát „állj” feladat, mely a feladatkezelőben is látható folyamatként van jelen. „A rendszer üresjárati folyamata” a többi folyamattal ellentétben nem a terhelést, hanem a rendelkezésre álló erőforrást jelenít meg.
A HLT (üresjárat) története.
Az üresjárati folyamat már régóta létezik. Először az 1976-ban megjelent Intel 8086-os sorozatban használták. Ekkor viszont az operációs rendszer nem, vagy csak nehezen tudta kezelni ezt a folyamatot. A veterán PC felhasználók emlékezhetnek, hogy egy időszakban gyakori volt a processzorok „felhúzása” illetve létezett egy „Rain” nevű program is, mellyel növelhetővé vált a CPU pihenő állapotban töltött ideje. Az idő múlásával a hardver és szoftvergyártók sokkal kifinomultabban foglalkoztak az üresjárattal.
A Windows 8 több kevesebb sikerrel próbált ezen a területen újítani. A rendszer lehetővé tette a pihenő periódus változtatását, viszont ez több hibához is vezetett. A Google Chrome például alapból a lehető legrövidebb pihenő időt állította be magának, ami nagyobb energiaigényhez vezetett és ez a laptop akkumulátorának gyorsabb lemerüléséhez vezetett. Ilyen és hasonló hibák természetesen már javításra kerültek a Windows 8 rendszerben.
A mai nagy processzor gyártó cégek versenyeznek, hogy ki tud olyan processzort fejleszteni, mely minél hamarabb visszaáll üresjáratra és ezáltal kevesebb erőforrást fogyaszt. Az AMD és az Intel évente ad ki olyan frissítést, mely csak kicsit javít a processzorok teljesítményén, viszont jobban kezeli az üresjáratba való átállást, ez által drasztikusan csökkenti az energiafogyasztást.
Forrás: ExtremeTech.