A rendszergazda felelősséget vállal, hogy az általa kezelt számítógépek teljesítménye és biztonsága alkalmas legyen a felhasználók igényeinek kielégítésére anélkül, hogy túllépné a vállalat költségvetését. Ezen igények kielégítése érdekében hardvereket és szoftvereket vásárolhat, telepíthet vagy frissíthet, rutinszerű automatizálást végezhet, biztonsági irányelveket tarthat fenn, hibaelhárítást végezhet és technikai támogatást nyújthat projektekhez

A cikksorozat első részében megismerkedtünk a rendszergazda alapvető szerepeivel és feladataival, amelyeket most tovább részletezünk, hogy átfogóbb képet kapjuk.

7. A redundanciák, átállások és helyreállítások tervezése

A rendszergazdáknak aktív, naprakész tervekkel kell rendelkezniük a redundanciákra, a rolloverekre és az incidensek helyreállítására vonatkozóan. A hatékony felügyelet, riasztás és a funkcióközi kommunikáció révén a rendszergazdának gyorsan észlelnie kell a hibákat és orvosolni az informatikai incidenseket.

(amennyiben nem vagyunk biztosak IT szakemberként abban, hogy a kommunikációnk megfelelő lenne-e, érdemes lehet egy karrier coach szakemberhez elmenni, aki segíteni fog tudni nekünk abban, hogy a beszédstílusunk tökéletessé váljon.)

8. Biztonság

 A legfontosabb tényező a rendszergazda munkája során a biztonság. Legyen szó akár a felhasználói engedélyekről, akár arról, ahogyan a csapat a dokumentációt vezeti, a rendszergazdáknak minden műveletet biztonságos módon kell végrehajtaniuk. A hálózatok, házirendek és kiszolgálók beállítása során a rendszergazda tudja, hogyan kell mindezt technikailag megalapozott, biztonságos módon elvégezni.

9. Dokumentáció és futtatási könyvek karbantartása

A rendszergazdák gyakran kapnak feladatot a dokumentáció karbantartására. A CI/CD világában ez ijesztő feladat lehet. A rendszergazdáknak tudniuk kell, hogyan használhatják ki az automatizálást a futtatási könyvek és a dokumentáció pontos és naprakész tartására anélkül, hogy a fejlesztési életciklust lelassítanák.

10. Incidensek észlelése és orvoslása

A rendszergazdák nem dobhatják össze egyszerűen az informatikai és biztonsági környezetüket. Ezt a láthatóság és a gyorsaság szem előtt tartásával kell felépíteniük.

Hogyan állíthat be egy olyan rendszert, amely lehetővé teszi az incidensek gyors észlelését, reagálását és orvoslását, ha mégis felmerülne egy probléma? Milyen felügyeletet és riasztást kell biztosítani? Mi a kommunikációs stratégia, ha kiesés történik?

A rendszergazdáknak mindezekkel a kérdésekkel tisztában kell lenniük, hogy a lehető legtöbbet hozhassák ki az incidenskezelési gyakorlatukból.

11. Az incidens utáni felülvizsgálatok elvégzése

Sokszor a rendszergazdák feladata lesz az incidens utáni felülvizsgálatok elvégzése az érintett rendszereikre vonatkozóan.

Mennyi időbe telt a probléma azonosítása? Mennyi időbe telt az incidens tényleges orvoslása? Az incidens utáni felülvizsgálatok folyamatos elvégzése, a többi érintett csapattal való együttműködés és az incidens utáni részletes feljegyzések készítése segíthet az IT és a szoftverfejlesztők kapcsolatának javításában. 

12. Felkészülés és problémamegoldás

Alapvetően egy jó rendszergazda kiváló problémamegoldó lesz, aki képes megtalálni a módját annak, hogy felkészüljön az ismeretlen helyzetekre. A mai csapatok egyre gyorsabban telepítenek egyre összetettebb architektúrát – ez minden eddiginél bonyolultabbá teszi a rendszergazda munkáját.

The post A rendszergazda további felelőssége appeared first on Rendszergazda szolgáltatás.

Emiatt, ha valami baj van vele, akkor az kihatással lesz a munkafolyamatokra is. Néha szükségessé válhat a RAM sebességének ellenőrzése, ha úgy érzi, hogy valami nincs rendben vele. Az alábbi módokon teheti ezt meg

1. Parancssor:

A “power userek” körében népszerű parancssor segítségével rengeteg klassz dolgot csinálhatunk a számítógépen. Ha a parancssor segítségével ellenőrizni szeretné a számítógép RAM sebességét, kövesse az alábbi lépéseket:

• Menjen a Start menü keresősávjába, írja be a „cmd” kifejezést, és válassza ki a Parancssort.
• Ott a cmd-be írja be a következő parancsot, és nyomja le az Entert: wmic memorychip get speed

A PC RAM-jának sebessége megjelenik a parancssorban, amint ezt a parancsot végrehajtja.

2. Feladatkezelő

A Feladatkezelő a Windows operációs rendszer monitora, amely tájékoztatást nyújt a számítógépen futó különböző folyamatokról és feladatokról.

A Feladatkezelő segítségével gyors áttekintést kaphat számítógépének teljesítményéről. Íme, hogyan:

• A Start menü keresősávjába írja be a „feladatkezelő” kifejezést, és válassza ki a legjobb találatot. (Vagy használja a Ctrl+ Shift+ Esc billentyűkombinációt)
• A Feladatkezelő alkalmazásban kattintson a Teljesítmény fülre, majd válassza a Memória lehetőséget.

Fontos megjegyezni, hogy a feladatkezelő (angolul task manager) egyéb információkat is ad az operációs rendszer által futtatott folyamatokról és programokról, azok memória- és processzor használatáról, valamint a teljes rendszer erőforrásairól. A teljesítmény fülön információt kapunk a használatban lévő és a rendelkezésre álló RAM mennyiségéről. A megfelelő működés érdekében minimum 8 GB RAM megléte ajánlott. 

A feladatkezelőt használhatjuk még:

• folyamatok leállítására,
• folyamatok prioritásának beállítására,
• új folyamat indítására.

The post Hogyan ellenőrizd a RAM sebességét a Windows 10 vagy a Windows 11 rendszerben? appeared first on Rendszergazda szolgáltatás.

Az AMD A-széria olcsó és sokoldalú APU-i amellett, hogy jól teljesítenek grafikai alkalmazásokban, elegendő számítási kapacitásuk van az alapvető otthoni és irodai használatra. A jelenlegi A-széria kettő vagy négy processzor magot tartalmaz, szorzózár mentes, valamint tartalmaz egy grafikus magot. Mostanáig hiány volt az olyan APU egység, mely a fent említett jellemzők mellett még energiatakarékos is. A TweakPC figyelt fel rá, hogy az MSI egyik FM2-es foglalatú alaplapja által támogatott processzorok listájában 2 új AMD Richland APU jelent meg: az A10-6700T és az A8-6500T. A két lapka fogyasztása nem haladja majd meg a 45 Watt felső határértékét. Mivel az A10 és A8-as széria tagjairól van szó, ezért 4 processzor magjuk lesz, amit a cikkszámuk is megerősít. Az A8-6500T és az A10-6700T chippek  4 MB L2-es gyorsítótárral rendelkeznek majd, valamint 2.1 GHz, illetve 2.5 GHz-es órajelen futnak majd. A maximális Turbo Core frekvenciákról egyenlőre nincsenek információk. Az A8-6500T grafikus chippje a HD8550D lesz, az A10-6700T pedig a HD 8650D GPU magot kapja. Mind a két chip órajele 720MHz-en fog ketyegni. Az APU kompatibilis lesz az Richland kódnevű lapkákat támogató FM2 foglalatú alaplapokkal. Az APU-k megjelenési ideje eddig ismeretlen, ahogy az is, hogy dobozos processzorként elérhető lesz-e vagy sem.

Az MSI weboldalán az FM2-A55M-E33 alaplap támogatott processzor listája

The post Készülőben az AMD A10-6700T és a A8-6500T energiatakarékos APU-ja appeared first on Rendszergazda szolgáltatás.

Összefoglalva, az Intel legalább négy processzor piacra dobását tervezi. A Z3740 és Z3770 kétcsatornás memória támogatással rendelkezik majd, a Z3740D és a Z3770D pedig egycsatornás memória kontrollerrel rendelkezik a jövőben. Valamennyi processzor 4 CPU magot és 2MB-os L2 gyorsítótárat tartalmaz . A Z3740 és a Z3740D órajele 1.8 GHz, míg a Z3770 és a Z3770D processzor magjai 2.4 GHz-es frekvencián futnak. A  Z3740D és a Z3770D 10.6 GB/s memória sávszélességgel rendelkezik, és 2 GB-ig támogatja a DDR3L-RS 1333 memória szabványt.

A memória kontroller a nem „D”-jelű termékeknél támogatja az alacsony energiaigényű DDR3-1066 memóriákat (17.1 GB/s maximális sávszélességig). A kétcsatornás memória támogatás előnye a Z3740 és a Z3770 SoC-eknél, hogy a maximális memória támogatás 4GB-ra növekszik.

Az összes chip-ben integrált Intel HD grafikus mag található, melynek minimális felbontása 1366 x 768. A maximális támogatott felbontás a “D” és a nem “D” jelű chippeknél változó, az előbbinél 2560 x 1600, míg az utóbbinál 1920 x 1200. A Z3740 és a Z3770 modelleknél az átlagos használat során felvett energia (SDP) értéke 2 Watt, a Z3740D és a Z3770D chippeknél pedig 2.2-2-4 Watt. A processzorok maximális TDP értékei egyenlőre nem ismeretesek. Az új processzorok az információ szerint szeptember 11.-re várhatóak.

The post Szeptember 11.-én érkeznek az Intel új Bay Trail-T processzorai appeared first on Rendszergazda szolgáltatás.

Az Intel jelenleg 18 különböző termékazonosítóval rendelkező (SKU) E5-2600 v2 processzort készít elő a piacra dobásra. Ezek közül négy CPU alacsony-energiaigényű beágyazott modell lesz. Az új beágyazott modellek: az E5-2618L v2 E5-2628L v2, E5-2648L v2 és az E5-2658L v2.

Mind a négy processzor támogatja a Hyper-Threading, Trusted Execution és a Turbo Boost  technológiát.

A beágyazott Intel Xeon E5 2600 v2 processzorok fontosabb jellemzőit az alábbi táblázat foglalja össze:

The post Az Intel Xeon E5-2600 v2 beágyazott CPU-k első részletei appeared first on Rendszergazda szolgáltatás.

Egy processzor nem képes pihenni és semmivel foglalkozni, hanem váltogat egy üresjárati feladat és az adatfeldolgozás között. A modern processzorok egyik célja, hogy mihamarabb tudjanak átváltani munkából üresjáratba.

Egy tétlen CPU nem képes szó szerint semmit sem tenni, hanem úgynevezett üresjárati feladatokat végez. A processzor úgy van felépítve, hogy számításokat végezzen, és mikor befejezi, visszatérjen ehhez az üresjárathoz. Mivel a semmittevés egy végtelen feladatnak felel meg szükség van, hogy felébresszük a CPU egységet ebből a végtelen feladatból, hogy tényleges feladatokkal foglalkozzon. Ennek módja egy beépített időzítő mely bizonyos időközönként felébreszti a processzort. Minél hosszabb a váltások között eltelt idő, annál kevesebb áramot fogyaszt a processzor.

De mi is az üresjárati feladat?

Az ember számára ez eléggé ellentmondásos lehet, de meg kell érteni, hogy mikor a processzor be van kapcsolva, nem tehet egyszerűen semmit, ezért az „üresjárat” egy olyan feladat, mely a lehető legkevesebb energiát fogyasztja. Ez a feladat a processzor számára nem más, mint folyamatosan felmérni, hogy egy állapot igaz vagy sem.

Az x86 chipek esetében, melyek Windows alatt futnak, ez az úgynevezett HLT tehát „állj” feladat, mely a feladatkezelőben is látható folyamatként van jelen. „A rendszer üresjárati folyamata” a többi folyamattal ellentétben nem a terhelést, hanem a rendelkezésre álló erőforrást jelenít meg.

A HLT (üresjárat) története.

Az üresjárati folyamat már régóta létezik. Először az 1976-ban megjelent Intel 8086-os sorozatban használták. Ekkor viszont az operációs rendszer nem, vagy csak nehezen tudta kezelni ezt a folyamatot. A veterán PC felhasználók emlékezhetnek, hogy egy időszakban gyakori volt a processzorok „felhúzása” illetve létezett egy „Rain” nevű program is, mellyel növelhetővé vált a CPU pihenő állapotban töltött ideje. Az idő múlásával a hardver és szoftvergyártók sokkal kifinomultabban foglalkoztak az üresjárattal.

A Windows 8 több kevesebb sikerrel próbált ezen a területen újítani. A rendszer lehetővé tette a pihenő periódus változtatását, viszont ez több hibához is vezetett. A Google Chrome például alapból a lehető legrövidebb pihenő időt állította be magának, ami nagyobb energiaigényhez vezetett és ez a laptop akkumulátorának gyorsabb lemerüléséhez vezetett. Ilyen és hasonló hibák természetesen már javításra kerültek a Windows 8 rendszerben.

A mai nagy processzor gyártó cégek versenyeznek, hogy ki tud olyan processzort fejleszteni, mely minél hamarabb visszaáll üresjáratra és ezáltal kevesebb erőforrást fogyaszt. Az AMD és az Intel évente ad ki olyan frissítést, mely csak kicsit javít a processzorok teljesítményén, viszont jobban kezeli az üresjáratba való átállást, ez által drasztikusan csökkenti az energiafogyasztást.

Forrás: ExtremeTech.

The post Mi történik, ha a processzor nem csinál semmit? appeared first on Rendszergazda szolgáltatás.